A Hydro Fehérvár AV19 szezonja - a statisztikák tükrében

Statisztikák KC-módra

Kevin Constantine a számok embere. A mérkőzések után rengeteg, alapos statisztikát készítenek az edzői stábbal, részletesen elemzik az egyéni és csapatteljesítményt, köztudottan nincs olyan eleme a játéknak, amihez ne tudna felmutatni részletes számadatokat. A 2022/2023-as év edzői értékelését így a különböző statisztikákat elemezve készítjük el. „Először is, a statisztikák segítenek rávilágítani arra, hogy mit csinálsz jól, vagy rosszul. Minél jobban érted, mit mutatnak a számok, annál gyorsabban tudod javítani a hibákat. A játékosok a statisztikák segítségével kapnak visszajelzéseket arról, hogy helyes-e, amit a saját játékukról gondolnak, emellett pedig az edzői visszajelzéseket is segítik. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy vonatot: a vonat néha valamilyen hiba miatt letér a sínekről, de minél hamarabb észreveszed ezt a hibát, annál gyorsabban vissza tudod terelni a szerelvényt a helyes útra. Mi több szempontból vizsgáljuk a játékunkat: mit tudunk azonnal javítani és mi az, amihez több mérkőzésre van szükség. Aztán megnézzük, hogy a változtatások milyen hatással vannak a csapat teljesítményére és az egyénekre. Egy-egy változtatásnak lehet az az oka, hogy valami hiányzik, vagy épp minden részlet adott, de máshogy kell elvégeznünk a munkát, vagy épp egy játékos teljesítményjavulásán múlik a siker. A szurkolók számára nyilvánosan elérhető statisztikákat mi nem is nézzük, saját rendszerrel dolgozunk. Egyrészt a játékosokat nem csak egyéni teljesítmény alapján értékeljük, hanem soronként, védőpáronként, az adott mérkőzésen szereplő egységekben és azt is elemezzük, melyik kombináció működött a legjobban. Több, mint 30 éve vezetem a statisztikákat, így látom, amikor egy minta nem átlagos, és így gyorsabban el tudunk kezdeni dolgozni a megoldáson, még akkor is, ha ez nem minden esetben egyszerű.”

 
A csapat vezetőedzője külön kitért arra, hogy hogyan készültek fel a salzburgi együttesből: „Tudtuk, hogy a Salzburg a legjobb támadó- és védekező csapat a ligában, remek lövésekkel. A titkuk abban rejlik, hogy a védekezésből rendkívül gyorsan mennek át támadásba. Ez mindaddig csak egy feltételezés, amíg végig nem nézed az összes gólszerzési lehetőségüket, megnézed az összes videót és utána levonod a következtetéseket. Statisztikailag, a legtöbb lövésük a kék vonalról érkezett, jó takarással a kapus előtt. Ezeket számba véve kellett összeállítanunk egy olyan tervet, amivel legalább az egyik erősségüket elvesszük tőlük. Így is tettünk, és éppen azért tudott olyan szoros lenni ez a párharc, mert nem hagytuk a védőiket lőni, miközben a csatáraik takarnak a kapusunk előtt. Persze tudjuk, hogy nem végeztünk elég jó munkát, hiszen nem jutottunk tovább, de az, hogy versenyképesek tudtunk velük lenni, részben ennek is köszönhető.”

Csapatstatisztikák - csapatteljesítmény

Az alapszakaszt tekintve a liga tizenhárom csapata közül a Hydro Fehérvár AV19 a tizedik helyen szerepel a lőtt gólok tekintetében 2,5 gólt szerezve mérkőzésenként, szemben a lista élén álló Innsbruck együttesével (3,9 gól mérkőzésenként), négy tizeddel elmaradva a bajnokság 2,9-es gólátlagától. Érdekesség, hogy a 2021/2022-es évadban ez a mutató 3,6 volt a fehérvári csapat tekintetében 28 átlagosan kaput eltaláló lövés és 56 kapura tartó lövés mellett, míg az idei évadban ugyanez a mutató 31 gólhelyzet 64 lövés mellett „Két oka van annak, hogy miért lőttünk idén kevesebb gólt. Az egyik a lövések minősége: úgy látom, hogy idén hiába lőttünk többet kapura, gond volt a lövések minőségével; a másik ok pedig a kreativitás. Vannak játékosok, akik 100 lövésből egyszer találnak be, mások öt lövésből két gólt szereznek. Hogy valaki mennyire technikás, vagy hogy tud-e gólt lőni, játékosról játékosra változik. Ha egy edző látja, hogy nem megy a gólszerzés, két dolgot tehet: egyrészt az edzéseken szimulálja ezeket a helyzeteket, másrészt pedig változtat a sorösszeállításokat. Összességében, úgy látom, hogy az idei évben kevésbé voltunk kreatívak a támadásokban, ebből pedig az következik, hogy nem alakítottuk ki minőségi helyzeteket. Ahogy mondtam, nem csak játékosokat nézünk, hanem egységeket is. Ugyanakkor vannak olyan egyének, akik a csapaton belül komoly hatással vannak a többi játékos teljesítményére. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor kit, mi alapján ítélünk meg? Mi alapján mondjuk, hogy valakinek jó vagy rossz éve volt? Vegyük például Hári Jánost és Anze Kuraltot, ők a legtöbbször együtt játszanak. Mégis kell melléjük egy bal szélső, aki együtt tud velük játszani, valamint két hátvéd is. Nekik ötüknek kell jól együttműködni, és van, hogy egy játékos képes megváltoztatni egy egész sor teljesítményét, dinamikáját. Nekünk, edzőknek kell úgy összeállítani a csapatot, hogy az a lehető legjobban működjön, és idén az, amilyen kombinációkban a játékosok jégre léptek nem volt olyan hatékony, mint az előző évben.”
 
Dicséretes ezzel szemben az együttes kapott gólátlaga: ebben a mutatóban a ligaátlag (2,9) alatt teljesítve a harmadik legkevesebb kapott góllal (2,5-ös gólátlaggal) zárt a gárda – Kevin Constantine együttesénél csak a Bolzano és a Salzburg kapott kevesebb gólt. A csapat átlagosan 28 lövést kapott mérkőzésenként, ebből 16 volt kapura tartó lövés, ez a tavalyi évadnál is kevesebb: a 2021/2022-es évben átlagosan 28 lövés mellett 18 gólhelyzetet alakított ki az ellenfél. „A kevés kapott gólban az első legfontosabb pont a kapuskérdés. Mindkét kapusunkat dicséret illeti, remek munkát végeztek idén. A kapott gólok esetén el kell választani a kapu felé tartó és a kaput eltaláló lövéseket, és persze figyelembe kell venni a lövések minőségét is, hiszen nem mindegy, hogy egy szólóról van szó, vagy csak egy apróbb helyzetről, ami ugyanúgy lövésnek számít. A védekezés - a munkamorál és a részletes taktika mellett - volt a csapat egyik legnagyobb erőssége idén.”

Érdekes azt is megvizsgálni, hogy a csapat a mérkőzések mely részében lőtte és kapta a legtöbb gólt: az évadban mérkőzésenkénti átlagban az első harmadban 0,5 szerzett gól mellett 0,39 kapott gól áll, ez a mutató a második harmadra vetítve +0,86 és -0,89, tehát a kapott gólok száma magasabb a középső játékrészben, mint a lőtt gólok száma. A harmadik harmadban átlagosan 1,08 gólt szerzett a csapat, míg 1,03-at kapott (a hosszabbításban +0,03 / -0,11 az arány). „Az edzői stábbal nem feltétlenül így nézzük a mérkőzéseket, számunkra az a fontos, hogy melyik csapat lövi az első gólt, és ezután milyen végeredmény születik. Ebben nagy különbség van a tavalyi és az idei év között. Az ábrán látszik, hogy a második harmadban az ellenfelünk több gólt lőtt nálunk, azonban úgy gondolom, hogy a második harmadaink voltak a legjobbak idén. Ez egy kritikus periódus a mérkőzéseken: a kapusunk a kispadtól távolabbi harmadban van, a cserék hosszabbak, ez pedig több káoszt okoz a jégen, így pedig több a gólszerzési lehetőség is. Amit ez a grafikon még megmutat számomra, az az, hogy látszik, nem sokszor kezdtünk jól a mérkőzéseken, az elején védekeznünk kellett, majd a második harmadban több kockázatot vállaltunk, hogy gólt tudjunk szerezni, éppen ezért több gólt is kaptunk. Nézzük meg inkább, hogy alakultak a mérkőzések, amikor mi szereztük az első gólt, és amikor nem: ha mi lőjük az első gólt, a mérkőzések 80 százalékát megnyerjük, ez látszik is a tavalyi statisztikán. Ijesztő statisztika ez, hiszen tudtuk, hogy ha nem mi lőjük az első gólt, nagy eséllyel nem szerezzük meg a győzelmet a végén. Ha a rájátszást nézzük, akkor különösen érdekes az arány: négyből három mérkőzésen mi vezettünk, tehát a számok szerint nyernünk kellett volna, de nem tudtunk további gólokat lőni, és ezzel máris visszakanyarodhatunk a gólszerzés problémájához.”

Speciális egységek

A gólszerzésen kívül az emberelőnyök kihasználása tekintetében sem tartozott az élmezőnybe a csapat: az egész szezont nézve átlagosan 4 perc 47 másodpercet játszhatott fórban a csapat mérkőzésenként, ugyanakkor az emberelőnyben szerzett gólok száma átlagban csak 0,35 volt (0,34 öt a négy ellen, 0,06 öt a három ellen), ezzel a csapat a képzeletbeli rangsor hátsó harmadában végzett (a 2021/2022-es szezonban ugyanennyi előnyben töltött idő mellett 0,71 gólt szerzett a speciális egység). Az emberelőnyök száma egyébként megegyezik a liga átlagával, a 12 százalékos emberelőny kihasználás azonban elmarad a 18 százalékos ligaátlagtól. „Az emberelőnyös játékunk még nagyobb rejtély volt számomra idén, mint az öt az öt elleni gólszerzés. Többször is változtattunk a felálláson előnyben, más hátvédek és más csatárok is kerültek a speciális egységbe, de végül visszatértünk az eredeti elképzeléshez, mert velük valamennyire sikerült konzisztenssé tenni az emberelőnyös játékunkat. Ami elképzelhető, az az, hogy a két kék vonalnál elhelyezkedő játékosunk nem lőtt eleget kapásból. A kapáslövések rendkívül fontosak, hiszen egy ilyen lövést a legnehezebb védeni. Egy ilyen lövésből érkező kipattanó újabb lehetőséget teremt a gólszerzésre, de még az is lehet, hogy a keresztpassz után a kapus nem ér át a lövésre, így gólt tudunk szerezni.”

 
Pozitív irányba mozdult az előző évadhoz képest az emberhátrányban töltött idő: míg idén átlagosan 4 perc 48 másodpercet töltött hátrányban az együttes és átlagosan 0,43 gólt kapott, a tavalyi évben ez a statisztika 4:53 volt, ami alatt 0,65 volt a hátrányban kapott gólok átlagos száma. „Idén sokkal fegyelmezettebbek voltunk, kevesebb büntetést is kaptunk, ez azonban a szezon elején még nem volt így. Ahogy ment előre az szezon, úgy lettünk az egyik legkevesebbet kiállított csapat a ligában, így igazából magunkat sem hoztuk rossz helyzetbe egy-egy felesleges kiállítással. Itt is meg kell említenem a kapusainkat, hiszen ők a legfontosabb védelmi vonalunk, de a hátrányban játszó játékosokat is, mert így, hogy második éve gyakoroljuk az emberhátrányt, látszik, hogy egyre jobban megértik a taktikánk lényegét. Nagyon fontos volt a jó védekezés, hiszen örök igazság az, hogy ha kevés gólt lősz, még kevesebbet kell, hogy kapj. A hátrányos védekezésünk többször meccsben tartott bennünket és megadta az esélyt számunkra a győzelemre.”

Egyéni teljesítmények

Beszédes statisztika az egyéni teljesítményekre vonatkozóan a támadók esetében a szerzett gólok és gólpasszok száma – vagy mégsem? A 2022/2023-as évadban a csapat legponterősebb játékosa, Alex Petan 0,8 pont/mérkőzés átlaggal zárt, esetében az előző szezonban ez 0,96 volt. Kevin Constantine nyilatkozataiban többször kiemelte, hogy a gólszerzéssel az egész szezonban hadilábon állt az együttes, azonban az egyéni teljesítményeket a szezonban készített statisztikák és korábbi évek tapasztalatai alapján más megvilágításba helyezte: „Az edzői stábbal külön vizsgáljuk a játékosok teljesítményét emberelőnyös és -hátrányos helyzetekben, valamint egyenlő létszámnál. Minden játékos esetén 15-20 féle statisztikát vezetünk, úgy, mint a pontok, gólhelyzetek, blokkok, eladott korongok, kaput eltaláló lövések, és még sorolhatnám. Számunka az egyéni teljesítmény szempontjából az is fontos, hogy egy játékos egyenlő létszámnál hány olyan hibát vét, amiből az ellenfél gólszerzési helyzetbe kerül. Tapasztalataim szerint a győztes csapatokban ez a szélsőknél maximum egy, a centereknél (mivel ők mélyebben vannak a védekező harmadban) kettő, a hátvédek esetében pedig maximum három hiba mérkőzésenként. Ha úgy látjuk, hogy ezek a számok magasabbak, tudjuk, hogy tenni kell valamit. Ha több mérkőzésen keresztül ismétlődik ez a minta, akkor az edzői stáb feladata megtalálni a miérteket. Amíg ezeken a hibákon lehet javítani, addig viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt a csapat.”

Ha valami meghatározta a szezon végjátékát, az a sérülések és betegségek - és ez a helyzet a megszokottól eltérő sorösszetételeket eredményezett. „Ha az egész szezont egyben nézzük, akkor nem volt óriási gond a sérülésekkel, de sajnos a hiányzások hatással voltak az alapszakaszunkra is. Olyan azonban nem történt velem 38 éves edzői múltamban, mint ami a szezon legfontosabb szakaszában: 15 különböző játékos hagyott ki mérkőzést betegség vagy sérülés miatt. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk megmérettetni a teljes kerettel, hiszen, ki tudja, lehet legyőztük volna a Salzburgot és tovább is juthattunk volna. Talán itt lehet hiányérzetünk a sérülések miatt, mert bár az alapszakaszunk nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, a rájátszásban lehetséges, hogy tudtunk volna menni egy-két kört, ha nem így alakulnak a dolgok. A szezon során a kiesők miatt többször, többféle különböző sorösszetételben léptünk jégre, aminek úgy van igazán értelme, ha hagyjuk, hogy a játékosok pár mérkőzésen keresztül együtt legyenek, dolgozzanak, beszéljenek a padon, hogy kialakuljon a kémia, viszont ha nem működik valami, kénytelenek vagyunk újra változtatni. Néha a kényszer szülte ezeket a változtatásokat: ha valaki mérkőzés közben kiesik, valakinek be kell ugrania a helyére, néha pedig hatékonyabbnak gondoltuk, hogy más sorokat vessünk be. A hiányzók miatt bizarr helyzetbe is kerültünk idén: többször kellett csatároknak védő szerepben játszaniuk. A tapasztalatom alapján, ha tizenkét védővel indítjuk a szezont, akkor minden gond nélkül végig tudjuk játszani azt. Itt is működik egy fajta farmcsapat-rendszer, de mégsem olyan, mint az USA-ban, ahol két-három csapatból is hívhatok fel játékosokat, ha szükség van rá. Természetesen a költségekre is oda kell figyelni, így nem volt tizenkét hátvédünk. A szezon végén alig találtunk hat egészséges bekket, így csatároknak kellett beugrani ebbe a pozícióba. Ez nagy áldozatot követelt a részükről, hiszen kiszolgáltatott helyzetbe hozták magukat, de meghozták ezt az áldozatot a csapatért. Ők csatárként építik a karrierjüket, de mégis vállalták a játékot, még akkor is, ha tudták, hogy hátvédként nem mindig a legtökéletesebb játékot fogják mutatni azért, mert addig az egész szezonban más poszton játszottak.”

Az ördög a részletekben rejlik

A csapat- és egyéni teljesítményekről már esett szó, sőt, elemzésünkben a speciális egységek mutatóira is kitértünk. Vannak olyan mutatók, statisztikák, taktikai elemek, amikkel kapcsolatban a csapat vezetőedzője már kifejtette véleményét, azonban elemzésünkben még mélyebbre megyünk: a fizikai játék egyik mutatóját, az ütközések számát elemezzük. A csapat a 2021/2022-es évadban átlagosan 28, míg az idei évben 31 ütközést számlált mérkőzésenként. De vajon az ütközések számának növekedése előny, vagy hátrány? „Fontos leszögezni, hogy mit tekintünk ütközésnek, hiszen ezt a fogalmat többféleképp is értelmezhetjük. Mi az ütközéseken belül inkább arra koncentrálunk, hogy mi történt a mozdulat után, tehát hogy az ellenfél tudott-e kialakítani gólhelyzetet. Egyébiránt az ütközések számának növekedése egy dolgot jelent számunkra: hogy nem birtokoltuk annyit a korongot, mint az előző években, hiszen, ha nálad van a korong, nem kell ütköznöd.”
 
A csapat a 2022/2023-as évben is folytatta a korábban már megismert „osztálytermi” tanításokat és elemzéseket, azonban idén már egészen más céllal és tapasztalattal. „Úgy gondolom, a munkamorál körülbelül 5 százalékkal nőtt az idei évadban, a csapatunk sokkal strukturáltabb volt, mint tavaly. Ez persze annak is köszönhető, hogy a játékosok sokkal jobban és mélyebben megértették, mit is várunk tőlük a taktikát illetően, illetve az öltözőben tudták, milyen munkamorált kívánunk meg. Ez is azt eredményezte, hogy kevesebb kapott kapura lövéssel zártuk az évet (2021/2022-ben 31,3 lövés esett ellenünk mérkőzésenként, 2022/2023-ban ez a szám 28,3 - a szerk.), szóval ebben a tekintetben nehezebb volt ellenünk játszani, mint tavaly, a probléma a pálya túlfelén, a gólszerzéssel adódott. A következőkben az lesz a feladatunk, hogy megtaláljuk a meglévő játékosok helyét a taktikában, valamint olyan új játékosokat szerződtessünk, akik beleillenek az öltözőbe. A kemény munka megvan, az alapokkal nincs baj, így jöhet a következő lépés.”

 
38 éves edzői karrierje során Kevin Constantine már szinte mindennel találkozott, ami jégkorongban lehetséges, taktikai tudását úgy tartja karban, hogy minden NHL rájátszás mérkőzést, gólt, helyzetet részletesen elemez, követi a trendeket, azonban az idei évben a csapatnak még őt is sikerült meglepnie. „Láttuk, hogy mérkőzésenként többet lőttünk kapura, szilárdabb volt a védekezésünk, szóval a számok alapján sikeresebbnek kellett volna lennünk, nem? Úgy gondolom, a szezon elején a gólszerzés még nem is önbizalom kérdése volt, inkább azt vártuk, hogy ott folytatjuk, ahol tavaly abbahagytuk. Aztán amikor nem így lett, és mindenki elkezdte kérdezgetni a játékosokat, hogy mi a baj, miért nem nyerünk mérkőzéseket, akkor mindenki talált valami indokot, kifogást. Először persze senki sem magába néz, mert van az emberben egy védekező mechanizmus, ezzel óvjuk az önbizalmunkat és az egot. Ezért mindig találunk valamilyen más indokot, amit annyiszor elismétlünk, hogy az elképzelés ténnyé válik a szemünkben. És valami ilyen történhetett idén is: addig mondogattuk, hogy az a probléma, hogy nem lövünk elég gólt, hogy a végén bejutott a játékosok fejébe és végül kihatott az önbizalmukra is. A szezon előtt mindig kétféle tényezőt tervezünk: van a csapatra és az egyénre vonatkozó tervünk. Az egyéni piramis alján pont a mentális dolgok állnak, hiszen úgy látjuk, hogy a játékosoknak elsősorban fejben kell erősnek lenniük, aztán következik csak a test. Mindig azt mondjuk a játékosoknak, hogy az adott pillanatban éljenek: ez pontosan azért van, hogy arra az egy feladatra koncentráljanak, ami előttük áll. Úgy töltsék el a jégen a 45 másodpercet, ami a cseréjüket jelenti, hogy csak a következő feladat lebegjen a szemük előtt, és ne hagyják, hogy bármi eltérítse őket.  Ha ezt gyakorolják, nehezebb lesz őket kizökkenti olyan dolgokkal, mint hogy lövünk-e elég gólt egy mérkőzésen, vagy sem. Persze a szurkolók számára rendkívül fontos dolgok ezek, de nekünk edzőknek, vagy a játékosoknak a gólszerzés csak egy a millió feladat közül, amit a jégen, vagy a jégen kívül át kell gondolnunk és el kell végeznünk.”

Amit a statisztika nem mutat

A csapat vezetőedzője többször hangsúlyozta, a taktika alapja a kemény munka. A Salzburg elleni párharcban, valamint a szezon során többször is előkerült az a gondolat, miszerint a csapat keményen dolgozott, befektette a kívánt munkát, ám a siker mégsem érkezett meg, holott a játékosok megérdemelték volna a győzelmet. A siker definíciója relatív, vallja Kevin Constantine. A szezonokat számok és statisztikák szempontjából össze lehet hasonlítani, a végjátékban azonban más tényezőket is figyelembe kell venni. „Évről évre összehasonlítgatjuk az előző szezonokkal azt, hogy hol is végeztünk a bajnokságban. Az előző évadban a siker érzése már abból is fakadt, hogy a csapat még sosem jutott tovább a rájátszásban, így a tavalyi évben is másokhoz hasonlítottuk magunkat: azokhoz a keretekhez, akik még nem nyertek kört a rájátszásban. A csalódottságunk idén ennek megfelelően abból is fakad, hogy tavaly milyen sikeresek voltunk. A most elért eredményeinkkel kapcsolatos érzéseinket arra alapozzuk, hogy elődeink hozzánk képest hogyan teljesítettek. És ez rendben is van így. De van úgy, hogy ezt el kell tudni engedni, és csak a jelent értékelni, a pillanatban élni és nem máshogy viszonyítani az eredményeket. Ez így van a játékosok esetében is, nemde? Visszatérek oda, amikor arról beszéltünk, hogy egy játékos képes megváltoztatni az egész sor sikerességét. Ha egy játékos a szezonban mondjuk 40 pontot termelt, majd a következőben 20-at, akkor mit is értékelünk igazán? Azt mondjuk rá, rossz éve volt – de nem vesszük figyelembe a többi körülményt, vagy akár a sortársait. Vegyünk egy konkrét példát: Tim Campbell és Gleason Fournier tavaly a szezon közepétől sokat játszottak együtt, de idén a hátvédeink sérülése és betegsége miatt többször szét kellett szednünk őket. Amikor együtt játszottak, akkor mindkettejük egyéni mutatói jobbak voltak, mint amikor mással raktuk őket párba. Egyszóval óvatosan kell kezelnünk az olyan kifejezéseket, hogy valakinek jó, vagy rossz szezonja volt. Vannak ugyanakkor olyan játékosok is, akinek a valódi értékét akkor látjuk meg, amikor kiesik: akkor nem csak azok a pontok hiányoznak, amiket ő szerzett volna, hanem a személyisége a padról, a lelkesedése, ami átragad a többi játékosra a padon. Csapatunkban erre konkrét példa Magosi Bálint, aki, ha a padon van, és beszél a többiekhez mérkőzések közben, mindenkit felráz és tőle az egész csapat nagyobb kedvvel játszik. Szinte ordító különbség van a győzelmeink és a vereségeink száma között akkor, ha ő is a jégen van, vagy ha nincs. Ránézhetünk a pontjaira és az alapján mondhatjuk, hogy igazából nem is fontos része a csapatnak, de a hozzá hasonló játékosok esetében nem a statisztika a mérvadó, hiszen a mindenkit megfertőző lelkesedése számokkal nem kimutatható.”

 
A Hydro Fehérvár AV19 a nyolcadik helyen végzett a 2022/2023-as évadban. A csapat vezetőedzője nyilatkozataiban, elsősorban a vereségek után, azt hangúlyozta, a befektetett munka alapján a játékosai győzelmet érdemeltek volna. „Bill Parcells, korábbi NFL edző mondta: az vagy, amilyen mérleggel zársz. És az eredményeink szerint mi egy nyolcadik helyezett csapat vagyunk. Persze, szerettünk volna egészségesen jégre lépni a playoffban, és hittünk is a továbbjutásban, de aztán történt, ami történt. Elégedett vagyok-e az eredményünkkel? Nem. Csalódott vagyok? Természetesen.”

A jégpályán túl

A csapat vezetőedzőjére rövid pihenő után a magyar válogatott vezetőedzőjeként várnak új feladatok. „Egy kicsit most hazautazom, hogy időt tölthessek a családommal. Idén úgy döntöttem, két munkát is elvállalok, persze teljesen tudatában voltam annak, hogy ez mennyi munkát is jelent majd. De mielőtt az új feladatomra koncentrálok, szeretnék egy kis időt tölteni a családommal. Kell a kikapcsolódás, egy kis felfrissülés, hogy ugyanolyan energiával vághassak bele a világbajnoki felkészülésbe.”