Győztes búcsú

ICE / Középszakasz - 10. forduló

2016.02.21 Vasárnap / 17:40

Hydro Fehérvár AV19

vége

5:2

(1:1, 0:0, 4:1)

Nézőszám: 3 153

HDD Olimpija Ljubljana

Székesfehérvár / Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnok

VEZETTE: KELLNER, TRILAR, ZGONC, PLATTNER

Hydro Fehérvár AV19

Hetenyi (Rajna ) - Varga , Martinelli , Koger , Sarauer , Sarpatki - Wehrs , Manavian , Kovacs , Bartalis , Sikorcin - Orban , Szaller , Benk , Francis , Vincze - Reiter , Banham , Orban , Nagy , Kocsis

HDD Olimpija Ljubljana

Matic (Trelc ) - Selan , Logar , Pesut , Pem , Koblar - Tavzelj , Planko , Nagtzaam , Music , Ropret - Groznik , Hocevar , Koren , Kalan , Uduc - Sotlar

Gólszerzők: Francis , Banham , Bartalis , Wehrs , Koger ill. Kalan , Selan

Kiállítások: 6 ill. 2

Részletes mérkőzés adatok

Csapatunk az EBEL-szezon utolsó mérkőzésén, ami egyben Frank Banham búcsúja is volt, az Olimpija Ljubljanát fogadta. Megható volt látni az összecsapás kezdete előtt levegőbe emelkedő több ezer fehér lapot, melyek mindegyikén a 38-as szám volt olvasható.

Kógerék az ünnepi hangulatnak megfelelő elánnal kezdték a meccset. Két perc sem telt el, amikor Francis viharzott el a jobb oldalon és hatalmas gólt ragasztott a hosszúba (1-0). A gól után szinte azonnal emberhátrányba kerültünk, de jól zárt a fehérvári retesz, a Ljubljana nem tudta kihasználni a fórt. A vezető találatunk után feljött az Olimpija, többször is Hetényi bravúrjaira volt szükségünk a vezetés megőrzéséhez. Így volt ez a 8. percben, amikor Pesut szerzett korongot, ám szólója végén kapusunk védett. A 13. minutumban aztán már ő is tehetetlen volt; Sotlar száguldott be a harmadunkba, pontos passzt adott a másik oldalon érkező Kalannak, aki közelről nem hibázott (1-1). Nekünk is megvoltak a lehetőségeink; elég csak Bartalis egyéni akcióját említeni, majd kicsivel később Sarauer akart gólt lövetni Banhammel, de a vendégek hálóőre, Tomaz Trelc mindkétszer hárítani tudott, így döntetlennel mehettek szünetre a csapatok.

A mindössze egyetlen kiállítást hozó első harmad után a középső játékrészt a zöld-fehérek kezdték jobban. Egy eladott korong után Hetényi és a kapuvas együttesen akadályozták meg a második ljubljanai gólt. Közben viszont fehérvári szabálytalanság történt, így következhetett a büntető. Music állt a korong mögé, de Hetényi nem dőlt be a szlovén csatár cselének, és biztosan hárított. Majd a másik oldalon Trelc jött ki rosszul a kapujából, Francis lecsapott a korongra, visszapasszolt, de nem tudtuk az üresen hagyott ketrecbe ütni a gumidarabot. Mindkét kapu előtt több nagy helyzet is adódott, ami főleg a hézagos védelmeknek, mintsem a játék magas színvonalának volt köszönhető. A harmad utolsó másodperceiben Wehrs akart támadást indítani, de rosszul ért a koronghoz, ám hiába eszméltek gyorsabban a vendégtámadók, Hetényi ismét a helyén volt. Hiába a sok ziccer, az irányzékkal mindkét oldalon gondok voltak, így nem esett gól ebben a játékrészben.

A záró húsz percben aztán alaposan belehúztunk! A srácok egész meccsen próbálták meglövetni Banhamet, erőfeszítéseiket pedig a 42. percben siker koronázta; Sarauer – ki más? – passzolt vissza a kapu mögül, Frenki pedig közelről a hálóba vágta a pakkot (2-1). Majd’ felrobbant a csarnok! A 47. percben Bartalis meglőtte a harmadikat is (3-1), ám itt még nem volt vége, kétpercenként jöttek a fehérvári gólok. Előbb tökéletesen takartuk a kilátást Trelc elől, így Wehrs kékvonalas bombája akadálytalanul vágódott a hálóba (4-1), majd az 51. percben Kóger is betalált, ezzel már négy volt közte (5-1). A mérkőzés eldőlt, a végéig mindkét csapat szerezhetett volna újabb gólt, ez végül a Ljubljanának sikerült. Az 59. percben Selan emberelőnyből kozmetikázott az eredményen (5-2). Ez azonban már senkit sem érdekelt. A meccs végét jelző dudaszó után mindenki Frank Banhamnek gratulált először, majd következhetett az ünnepélyes búcsúztatás, melyről hamarosan beszámolunk.

Egy igazi sztár búcsúzott el négy év után Székesfehérvártól, akinek neve aranybetűkkel lesz bevésve a fehérvári és magyar jégkorong könyvébe, és a szurkolók emlékezetébe. Viszontlátásra, Frank Banham, sosem feledünk, és mindent köszönünk!