Mol Liga: Nagyszerű győzelem a DAB ellen

Sapa Fehérvár AV19 - DAB.Docler 5-4 (0-2, 4-1, 1-1)
Székesfehérvár, 250 néző, vezette: Mayer, Kész, Wolf.
Sapa: Bálizs - Meretei, Balogh, Reiter A., Hegyi Á. Z,, Nagy, Benk, Kiss Dávid, Jobb, Kovács V., Fodor, Németh, Farkas, Dósa, Ondrejcik, Tóth, Maklári, Árkovics, Pilcsik, Horváth D., Vaszjunyin. Mb. vezetőedző: Rastislav Ondrejcik.
DAB: Becze - Lencsés, Pozsgai, M. Varga, Metcalfe, MacSweyn, Pavuk, Kiss Dániel, Papp V., Győri, Hegyi Á., Virág, Szilassy, Martinka, Magosi, Galanisz, Azari, Tőkési, Papp Cs. Kiss Á., Lindström (kapus). Vezetőedző: J. P. MacCallum.

 A hétvégi túra után kedden hazai közönség előtt lépett jégre farmcsapatunk. Mintegy 250 lelkes szurkoló választotta kedd esti programjául az Acélbikák elleni mérkőzést - és aligha bánták meg. A régi időket idézően izgalmas, hajtós találkozó volt ez - de haladjunk sorjában!

 

Már az elejétől fogva látszott, hogy a felek nem óvatoskodnak, számos szabálytalanság tarkította a nyitó perceket. A több EBEL-es játékost is bevető Sapa Fehérvár teljesen egyenlő ellenfele volt a megannyi válogatott hokist és idegenlégióst foglalkoztató Dunaújvárosnak, a kapuk felváltva forogtak veszélyben. A vezetést a piros-fehérek szerezték meg: egy kapu előtti kavarodás során nem tudtak felszabadítani a védők, a korong Tőkési elé került, aki középről elemi erővel bombázott Bálizs kapujába (0-1). Megfogta a mieinket a találat, egy súlyos védelmi hiba nyomán Szilassy egyedül törhetett a kapunkra, és a rutinos csatár nem is hagyta ki a ziccert (0-2). Hidegzuhany volt ez a javából, hiszen a kapuralövési arány ugyan mást sugall, de nem volt ekkora különbség a két csapat között.

 

A második felvonás olyan fordulatot hozott, amelyhez hasonlót a nagyon régóta jégkorong-meccsre járók is csak igen ritkán láthattak. Csapatunk tövig nyomta a gázt, és szűk 10 perc leforgása alatt négy gólt rámolt be a megzavarodott dunaújvárosiak kapujába. A 24. percben Tóth Adrián a jobb oldalon lendületesen betört a támadóharmadba, gyakorlatilag állva hagyta az ólomlábakon mozgó Pozsgait, a kapu mögé húzott, majd pazar passzal kínálta meg az érkező Kiss Dávidot, aki laposan a gólvonal mögé csúsztatta a pakkot (1-2). Három perc sem telt el, ismét a remeklő Tóth volt a főszereplő: a kapuelőtérben addig térült-fordult, amíg tisztára nem játszotta magát, lőtt, a kipattanónál pedig ő eszmélt a leghamarabb, és a léc alá emelt (2-2). Óriási önbizalmat adott fiataljainknak az egyenlítés, valósággal megtáltosodtak a sorok. Kétségbeesett újvárosi szabálytalanság ragyogó esélyt kínált a vezetés megszerzésére, és éltünk is vele! Vaszjunyin életerős bombáját Becze nem tudta fogni, a támadást kísérő Benk pedig lágyan a kapuba helyezte a játékszert (3-2). Az esetnél Becze megsérült, így Lindström váltotta - miután beszaladt az öltözőbe az ott felejtett fejvédőjéért... Ám a cserekapus sem tudta megállítani a Sapa-hengert: Jobb Dávid a bal oldalon vezetett támadást, elemi erejű lökete a kapuvasról Lindström hátára pattant, onnan a jégre. Érkezett Pilcsik, és átpofozta a gólvonalon a korongot (4-2). Nem túlzás kijelenteni, hogy kiváló volt a mérkőzés a folytatásban is, az Újváros hajtott az egyenlítésért, a mieink viszont legkevésbé sem akarták kiengedni a kezükből az előnyt. Elképesztő munkát végeztek a játékosaink, minden egyes fehérvári hokis fáradhatatlanul robotolt. Ám elég volt egy apró figyelmetlenség, és Azari máris szólóban mehetett Bálizs felé, és be is lőtte (4-3). Nyitott volt tehát minden a befejező játékrészre, de a lélektani - és nem mellékesen a gólkülönbségbeli - előny bizony nálunk volt. 

  Sajnos egyik sem tartott sokáig: Martinka ugyanis a 45. percben egy föld-levegő rakétával bevette Bálizs kapuját (4-4). Az esetnél Fortuna elengedte kapusunk kezét. Kisvártatva fontos láncszem esett ki a fehérvári gépezetből, Tóth Adrián ugyanis nézeteltérésbe keveredett Pavuk Attilával. Az eset előzménye, hogy Pavuk nyilvánvaló bottal lökését nem vette észre az amúgy mindkét csapat kárára sokat tévedő, erélytelen, ámde módfelett színpadias játékvezető, szélsőnk így maga igyekezett elégtételt venni a sérelemért. Az ökölpárbaj végén mindkét hokis 2+2+10 perc büntetést kapott, így hosszú fagyoskodásnak néztek elébe a büntetőpadon. A két dulakodó játékossal ellentétben a meccs nem ült le, továbbra is akadt gólhelyzet bőven. Ezek kihasználásában viszont a Sapa Fehérvár volt a jobb: az 50. percben egy ellentámadás végén Nagy Gergő átadását Benk vágta Lindström mögé (5-4). Nagy lehetőség kapujába került csapatunk, de még igen sok idő volt hátra. A DAB sorozatos szabálytalanságokkal nehezítette saját dolgát, igaz, egy alkalommal kis híján emberhátrányból tudtak egyenlíteni, ekkor Bálizs mentett önfeláldozóan. A DAB minden eszközt bevetett, hogy kihasználatlanul maradjanak a fórjaink, ütötték-vágták az embereinket (különösen Pilcsik kapott ma rengeteget), de megúszták a kettős emberhátrányt. A vereséget azonban nem: a percek leperegtek, a Sapa Fehérvár AV19 farmcsapata óriási bravúrt végrehajtva itthon tartotta mindhárom pontot! Szép volt, fiúk!

Mestermérleg, Rastislav Ondrejcik: Kishitűen kezdtük a meccset, de aztán egy nagyon jó második harmadot produkálva megérdemelten nyertünk.
Mestermérleg, JP MacCallum: Az első játékrészt vezetéssel zártuk, utána azonban bekapcsoltuk a tempomatot. A Sapa Fehérvár nekünk esett, és állva hagyott minket.