Sofi mondja... (1. rész)
- 2011.12.29. 09:44
- FehervárAV19
Örömmel jelentjük, hogy Sofron István elfogadta a felkérésünket és ezentúl rendszeresen jelentkezik egy-egy blog-bejegyzéssel. Első "naplója", az aktualitás apropóján, a karácsonyról és a szilveszterről szól.
Sziasztok!
Megmondom őszintén, hogy meglepett a felkérés, de nagy örömmel állok be én is a blogolók táborába. Az első bejegyzésemben a karácsonyról és a szilveszterről szólnék.
A legkedvesebb karácsonyaim azok voltak, amiket még pici gyerekként éltem meg. Közösen díszítettük a fát, a család együtt készülődött az ünnepre. Még hittem a Jézuskában és az Angyalkákban és boldogan vártam a nagy eseményt. Mindig szűk családi körben ünnepeltünk és az ajándékozásból sem szoktunk nagy dolgot csinálni, amire szükségem volt, annak a nagy részét úgy is megkaptam év közben. A legszebb karácsonyi ajándékom egy korcsolya volt. Nem meglepő módon azok az ajándékok maradtak meg bennem a leginkább, amikor valami jégkoronggal kapcsolatos dolgot kaptam. Igazán ezeket tudtam értékelni akkoriban. Sajnos mióta külön költöztem már nem veszek részt a díszítésben, mondhatnám úgy is, hogy újra a Jézuska hozza a karácsonyfát.
Megmondom őszintén, hogy manapság már nem nagyon tudok azonosulni ezzel az ünneppel. Valahogy nincs klasszikus karácsonyi hangulatom, az egész egy nagy felfordulásnak tűnik. Főleg úgy, hogy zsúfolt programunk van, folyamatosan meccseket játszunk, mindössze két nap pihenővel. Számomra már átértékelődött a karácsony, nem várom már úgy, mint gyerekkoromban, de ettől függetlenül persze egy jó élmény, de ezt a pörgést és bolondokházát ami ilyenkor uralkodik a városban azt finoman szólva sem kedvelem. Az üzletek tömve vannak, "muszájból" mindenki drágábbnál drágább ajándékokért rohangál, pedig ennek az ünnepnek nem erről kéne szólnia.
Sokan kérdezték már tőlem, hogy a csapattársaimmal közösen szoktunk-e ünnepelni. Nos igen, van is egy jópofa ceremóniánk. December elején szoktunk karácsonyi húzást tartani. Ilyenkor mindenki húz valakit, aztán törheti a fejét, hogy minél poénosabb ajándékot találjon a másik számára. Hogy konkrét példát is mondjak, volt olyan csapattársam, aki a kopaszsága miatt parókát kapott, de sok egyéb dolog mellett a guminő is előfordult már az ajándékok között. Mondanom sem kell, hogy ez a közös ajándékozás mindig igen jó hangulatban, nagy röhögések közepette telik. :)
Lassan itt az új év és a szilveszter. Sajnos ez is egy olyan ünnep, ami áldozatul esett a profi sportnak, hiszen december 30-án és január 1-jén is meccseket játszunk. A gyerekkori bulikat és a petárdázásokat azért soha nem felejtem el, óriási élményt jelentettek nekem. Az elmúlt öt évben, mióta az EBEL-ben szerepelünk gyakorlatilag nincs is igazi szilveszterem. Általában pihenéssel töltöm az év utolsó napját. Remélem azért Villach-ban nem marad majd el a tűzijáték. ;-)
Szurkoljatok nekünk az ünnepek alatt is, nemsokára újra jelentkezem.