Szezonértékelő Antti Karhulával és Szélig Viktorral – 2. rész

A háromrészes sorozat első részében a szakvezető és a mester az évad pozitívumairól, a játékoskeretről, valamint a szezon nehézségeiről is beszélt.

Mint ismert, a Hydro Fehérvár AV19 játékosait sem kerülte el a világjárvány. A csapat tagjai a szeptemberi szezonkezdet után a csapatvezetés által elrendelt “buborékba” kerültek, fegyelmezettségüknek köszönhetően pedig az együttes rendben részt tudott venni a bajnokság idei kiírásában. A játékosok és a stáb számára azonban nem volt könnyű időszak az alapszakasz, erről Antti Karhula beszélt: “Mentálisan nagyon megterhelő volt ez az szezon, hiszen a játékosok és a stábtagok is csak emberek, az otthontól távol pedig a szeretteink jelenléte nagyon hiányzott mindannyiunknak. Nehéz volt ezt kezelni mindenkinek.

Nem játékosokat, hanem embereket edzünk, így is közeledtem a fiúkhoz, voltak, akik jobban, voltak, akik rosszabbul kezelték ezt a helyzetet.

Sokkal több odafigyelést igényelt ez az év, de úgy látom, mindenki a lehető legjobban kezelte ezt a terhelést. Amikor az év elején elkezdtünk tervezni a csapattal, vagy a szezonnal kapcsolatban, még láttunk előre, de ahogy haladt az év, egyre több minden változott, és már csak alkalmazkodtunk a különböző eseményekhez. Ekkor úgy döntöttünk, napról napra megyünk, nem ragaszkodunk az előre eltervezettekhez, hanem a legfontosabb az lesz, hogy a folyamatosan változó körülményekhez a lehető legjobban alkalmazkodjunk.” Szélig Viktor vezetőedzőnk nyilatkozatához hozzátette, a nehéz körülmények ellenére szerencsésnek mondhatja magát a gárda: “A jó dolog az, hogy a játékosok egymásnak tudtak sokat segíteni, hiszen a kijárási tilalom, a gyülekezési tilalom megnehezítette azt, hogy lehetőségeket találjanak arra, ahol igazából el lehet terelni a figyelmüket a jégkorongról. Nagyjából úgy kell elképzelni a játékosok szezonját, hogy vagy sportoltak, vagy pedig otthonukban töltötték az időt. Általában nézve a sportot, azok voltak szerencsések, akiknek a sportban legalább voltak sikerei, hiszen abból egy darabig lehetett építkezni. Szerencsésnek érzem magunkat, hogy a liga kisebb döccenőktől eltekintve szinte mindent meg tudott valósítani, amit eltervezett.”

A Hydro Fehérvár AV19 gárdájában az idei szezonban 28 mezőnyjátékos és 4 kapus lépett jégre. Az évad összes mérkőzésén ebből mindössze két játékos szerepelt, többen küzdöttek kisebb-nagyobb sérülésekkel és az OSEI előírásait betartva a keret nagy része kényszerült kihagyásra a járványhelyzet miatt. A csapat vezetőedzője úgy látja, bár a kihívásokkal teli időszak összekovácsolta a csapatot, a szezon végkimenetele szempontjából több hátrányt is szenvedett emiatt az együttes: “Sok volt a sérültünk, és a járvány is nehéz helyzet elé állított bennünket, de a játékosok remek munkát végeztek a visszatéréskor. Mindannyian tudjuk, mennyire nehéz a sérülésekből visszatérni, és azt is, hogy azok, akik végig játszották a szezont, vagy akár kisebb kihagyásokra kényszerültek, egészen más szerepben kellett helyt álljanak, mint amit eredetileg terveztünk.

Azt láttuk, minél kevesebben vagyunk, a játékosok annál jobban összetartottak, ez a nehéz helyzet mentálisan még jobban összekovácsolta őket.

Tudták, hogy hosszabb távon kell kisebb létszámmal játszanunk. Sajnos, a pozitívumok mellett éppen ez a helyzet okozta a problémákat a végjátékban.” 

Szélig Viktor a szezon közbeni kihívások ellen beszélt: “Minden csapatnak meg kellett küzdenie a problémákkal a szezonban, mindenkinek mással, így voltak olyanok, akik kivártak a keret feltöltésével, vagy éppen nem is töltötték fel azt teljesen. Emellett voltak olyan csapatok is, akik több játékossal kezdtek a felkészülés során. Mindenkinél más volt az építkezés üteme, elég speciális év volt ez, hiszen olyan sok bizonytalansági tényező volt akár abban a tekintetben is, hogy milyen költségvetéssel lehet tervezni, hogy szinte napról napra kellett alkalmazkodni a helyzethez.

Olyan kihívásokkal találtuk szembe magunkat, amikkel sportvezetőként a legtapasztaltabbak sem minden nap találkoznak.

Az tudott sikeres lenni a szezon során, aki a leghamarabb tudott ehhez alkalmazkodni. Az idei hullámzó teljesítmény is ennek a speciális szezonnak köszönhető, a „normális” állapotokhoz az áll közelebb, amikor kisebb hegyek és völgyek követik egymást. Idén egy nagy hegyet egy nagyobb völgy követett a végén. Összességében nagyon sok tanulsággal szolgált ez a szezon.”

Antti Karhula az évaddal kapcsolatban kiemelte, az alapszakaszban nyújtott remek formával kapcsolatban az önbizalom fontos szerepet játszott, ugyanakkor rávilágított a nehézségekre is: “Minden csapat ellen tudtunk veszélyesen játszani. Az első mérkőzéseken, még ha kis is kaptunk, a mutatott játékra tudtunk építeni és mondhatni, a játékosoknak evés közben jött meg az étvágyuk, egyre nagyobb önbizalommal léptek jégre.

Tudtuk, hogy ha gólokat is kapunk, képesek vagyunk betalálni, és ebben az önbizalom különösen fontos volt.

Mindegy volt, hogy kivel játszunk, mindig a legjobbunkat igyekeztük nyújtani. Csapatként mentünk előre, és ennek is köszönhető az, hogy az idei év után elmondható, már nem félünk a topcsapatoktól sem, tudjuk, hogy ellenük is tudunk teljesíteni. Nehéz összehasonlítani a különböző szezonokat, az ellenfeleink játékerejét, de abban biztos vagyok, hogy mi erősebbek lettünk, jobb hokit játszottunk, ez pedig az idei kiegyensúlyozottságunknak köszönhető. Biztosan állíthatjuk, hogy nem volt olyan csapat, aki többet kellett volna küzdenie a kihívásokkal az idei évben, mint mi.” Szélig Viktor a csapat előzetes célkitűzéseivel kapcsolatban mondta el meglátásait: “Nagyon speciális volt az idei szezon, nem csak nekünk, hanem a többi csapatnak is, más felkészülést igényelt, sok nehézséggel. Viszonylag sokáig jól mentek a dolgok, a nehezebb időszak után pedig sikerült egy olyan hullámot meglovagolni, ami sokáig repített. A jól sikerült alapszakaszt követően a csapat saját magának tette magasra a lécet, ők is és mi is látjuk, a saját magunkkal szemben támasztott és kívülről jövő elvárások is úgy nőnek, hogy mindenki látja, van a csapatban potenciál. Pont ezért érezzük a rájátszást csalódásnak, mert a remek alapszakasszal éppen a csapat tette ilyen magasra a mércét.”

A sorozat harmadik részében a gárda vezetőedzője és a klub general managere az előttük álló időszakról, a szezon végi értékelésekről beszél majd, és szó esik a jövő évi keretről is.